Általában úgy éljük meg a betegségeket, mint egy kívülről jövő, tőlünk független „sorscsapást”, aminek a létrejöttéhez semmi közünk nincsen.
Emiatt az az érzés alakul ki bennünk, hogy a megoldásukra sincs túl sok hatásunk, nem tudjuk uralni vagy irányítani a folyamatokat, amik bennünk zajlanak. A tüneteket próbáljuk elnyomni, nem nézünk szembe a kialakulásuk okaival, és nem tudatosítjuk, hogy a folyamatnak részesei vagyunk.
Ha megértjük, hogy mitől és hogyan alakulnak ki a betegségek, megváltozik a hozzájuk való viszonyulásunk. Segítőként, útjelzőként is képesek leszünk rájuk tekinteni. Megmutatják, hogy melyik területen vannak elakadásaink, mivel kellene aktuálisan megküzdenünk. Általuk megérthetjük, hogy merre visz a saját egyéni utunk, ha nem a tüneteket szüntetjük meg, hanem a valódi megoldást keressük.
